Talán, hogy véletlenül se legyen egyszerű a dolog. Élni.
Talán, hogy a végén az egészet lássuk. Az életet.
Hogy a mínusz és a plusz nullává válhasson.
Vagy, hogy a karma kisimuljon?
Vagy szimplán az agyunk nem képes elviselni a szív rezgését? Mint egy mágnes, úgy taszítják egymást? Az nem lehet, hiszen akkor azonosnak kellene lenniük. Inkább olyan különbözőek, hogy vonzzák azokat a dolgokat és érzéseket, tényeket (fényeket írtam véletlenül...) és kinyilatkoztatásokat közhelyekkel fűszerezve, amik merő ellentétbe állnak egymás miértjével. Vagyis: kiegészítik egymást. Kompromisszumképesek minden tökéletességükben és tökéletlenségükben. Elvileg. Ez okozza az élet olyan furcsán fájó és bizsergető paradoxonját.
A minap túlsúlyt engedtem a szívemnek. Volt ára rendesen. A szívem csordultig volt érzésekkel. Meg nem értettség, kihasználtság, féltékenység, düh, meg nem becsülés...De ahelyett, ami jönni szokott, valami teljesen mást kaptam.
Egy e-mailt.
Illetve kettőt.
Alig alszom. Felkelek. Arcmasszázs, mintha számítana. Kávé. Fogmosás. Smink. Konty. Kosztüm. Irány. Az esélytelen nyugalmával, csak azért, hogy gyakoroljak. Five Star Hotel. Mimás, ha már Five Star Airline?! Plusz néhány végtelenül csinos nő. Olyan érdekes ez a sors vagy mi...minden csoportban megfigyelhetőek az egyedi karakterek, a vezetők, a megfigyelők, a semmitmondók, a furcsák, az extrovertáltak és introvertáltak. Itt sem volt másként. Én nem tudom hova tartozhattam. Minél inkább közelebb kerültem az áhított final interview-hoz, egyre idegesebb lettem. A kíváncsiság, az új felé táplált izgalom és a kétségbeesés, hogy 'nehogy felvegyenek' határozta meg a mozdulataimat, mondataimat, leblokkolásomat vagy önfeledtségemet. De ami ismét magával a végtelenséggel töltött el az maga a jelenlétem volt, ahogy decemberben is. Ott voltam és akkor, minden egyes mozdulatom, lépésem, szavam a teljes tudatában folyt át rajtam a most képlékeny izgatottsága. Éreztem magam körül mindent, láttam, ahogy lelassulnak a mozdulatok, a hangok felerősödnek, a látásom spektruma kiterjed és a centrumban én vagyok. Magam vagyok. A Magva vagyok a saját világomnak.
Feladatok követték az előzőeket, a fáradtság úgy nehezedett rám, mintha satuba szorították volna a fejem. Hazaérve a lelkesedés halvány szikrája sem látszott a tekintetemben. 2 napig szurkoltam azért, hogy ne vegyenek fel. Mert nekem valami más a célom. Máshol. A felelősség elől, hogy ne én döntsek a továbbiakról, úgy menekültem mint az augusztusi kánikula napfénye, miután felszárította a virágok elől az életed adó vizet. Csak nehogy én legyek, aki dönt a saját sorsa felől. A Mag kissé elhomályosodott. De én akkor is megteremtettem: Nem én mondtam ki az ítéletet. Jött az e-mail. És választ kaptam arra a kérdésemre, hogy maradom kell-e még.
Maradnom kell.
Nem tudom, hogy valaha ki fog-e derülni, hogy az agyam, vagy a szívem akarta-e így. Mind a kettővel ugyanazokat az érveket és ellenérveket tudtam volna felhozni. De most lehetőséget kaptam, hogy az itt be nem fejezett cselekedeteimet, amiket talán több életen keresztül már a vállamon cipelek befejezhessem, kisimíthassam, s hogy felkészüljek nagyobb utazásokra, karmikus találkozásokra, az élet kisimítására valahol máshol, ahol éppen dolgom van a Világ bármely pontján.
És a szív meg az agy ugyanúgy hátráltat majd és segít. És ugyanúgy nem fogom tudni pontosan, hogy melyik erősebb, hogy melyiknek az arányaiba kell, hogy jobban belefeledkezzek. A szellem és a lélek együttese mindig olyan zenét fog játszani, amik kétségeket szülnek majd. A hangszerek harmóniátlan zsivaja pedig ösztönözni fog az újabb és izgalmasabb kalandokra, tettekre, megoldásokra, döntésekre melyeket meg kell, hogy lépjünk, vagy azért mert a szívünk mellett, de a józan ész ellen van, vagy azért, mert a józan ész mellett, de a szívünk ellen toporzékol. És aztán a zene egyszer csak egyensúlyba ér. Egyre inkább hallunk tiszta és egyértelmű hangokat. Na...akkor lesz meg igazán a szellem és a lélek fordított arányának a harmóniája!
Zene, hogy újraolvasd: http://www.youtube.com/watch?v=eetBXSsevyQ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése