2014. december 31., szerda

2014-2015

...Lehet, hogy kezdődik valami nagyon új?.
.
.
Végtelen nyugalom és biztonságérzet tölt el, ahogy 2014-re gondolok. Lehet, hogy ezt az érdekes "mintha midig is ismertelek volna" érzést csak a számmisztika és ezáltal a paralel felismerés kelti, miszerint a 2014-es számnak az összege 7, és tudom hogy az én születési dátumom számainak az összege is hetes.
Jó ismerősömnek érzem ezt az évet. Jó lesz!


Tobbekkozott ezeket a gondolatokat osztottam meg az idei ev januarjaban, ha jol tudom majdnem kozvetlenul szilveszter utan. Hogy bejott-e? Szerintem igen.

Az ev utolso kavejat szurcsolgetem Sarjahban. Az ev utolso frappans gondolatait igyekszem megfogalmazni. Mindezt egy ejszakai fullhouse Bombay turn around utan. Reggel 7 ora korul, mikor ultem a buszon hazafele egeszen hasznalhato kepek, erzesek, jol megfogalmazott ideak keringtek a fejemben azzal kapcsolatban mit szeretnek itt majd megosztani. Azon izgultam el ne felejtsem oket. Ez a 4 ora szunditas viszont kellokeppen kitisztitotta a fejem. Vagy inkabb behomalyositotta?

Egy a kicsit az ev utolso repuloutjarol...
Mikor idejottem dolgozni valami meseszeru elkepzeleseim voltak a legitarsasagrol, a kornyezetrol, a luxusrol, es a kollegakrol is. Ezen az uton viszont valami nagyon fekpiszkalt. Mi egy brand vagyunk, elkepzeleseken tuli szolgaltatasokkal es talpig mosollyal, kedvesseggel. Mint a legitarsasag egyik nagykovete (a tobbi 20 ezerrel egyutt) valahogy elvarom, hogy a tobbi kollega is hasonlo szinvonalon, hasonlo kedvesseggel es lelkesedessel dolgozzon. Ha mar egyvalaki tajparaszt, az utasok a tobbit is a bunkoval azonositjak. Es en nem akarom, hogy annak azonositsanak. Mert nem vagyok az. Es a balhet sem akarom elvinni ahelyett, aki a nemtorodomsege miatt tulajdonkeppen azt hiszi, hogy az utasok vannak oerte. En jol vegzem a munkam. Sot. Az utobbi nehany repuloutam alkalmaval talan en vegeztem a legjobban. Es, neha ahogy korulnezek szerintem ezt a tendenciat tartani is fogom. Lehet, hogy genetikai, vendeglatoi vena, de nem birom elviselni, ha nem elegedett az, akit kiszolgalok. Eleg ha egy utasnak megvan a velemenye az olyan kollegak miatt, akik egy pohar vizet nem kepesek kivinni nekik. Es ilyenkor eg a bor a kepemrol. Es altalban nekem kell elsimitani, mig a masik teljesen ures tekintettel, vegtelen egyugyu mosollyal iszogatja a kavejat a konyhaban. Ilyenkor kepzeletben ket hatalmas pofont keverek le neki, majd megolelgetem, es igyekszek feny kuldeni koromsotet eletere. 
Nah szoval ez is egy elmenyem itt. Van ugy, hogy az utasokkal jobban kijovok, mint a teammel, akivel eppen dolgozom. Nincs ezzel gond, kell a balansz, mint tudjuk. 

Nem ilyen indulatos gondolatokkal akarnam lezarni ezt a bejegyzest. 
Nem is tudom igazan, mikent lehetne elbucsuzni ettol a nagyon izgalmas, viharokkal es bekes idoszakokkal teli evtol. Az Oevet egyedul bucsuztatom az Ujevet a nagyobb hitemmel egyutt koszontom. Hitem abban, hogy minden ugy van rendjen, ahogy van. Hitem abban, hogy az almainkert tenni kell, s ha teszunk erte, s figyelunk a jelekre minden lehetseges. Hitem abban, hogy nem szabad feladni, barmilyen remenyvesztettnek is erezzuk a helyzetet, hogy kuzdeni es tanulni, fejlodni teremtettuk magunkat. Hogy a rossz csak a jo ellentete, hogy ugayugy resze a vilagnak, mint a felhok, mint a kave keserusege vagy egy egy osz hajszal a hajzuhatagban. Hiszem, hogy mar azzal is meg lehet valtani a vilagot, ha egy vilagot megvaltottal. Hiszek az oleles es a gondolatok erejeben. Hiszek abban, hogy mindig van egy nem vart segitseg. Hiszek a fajdalomban es abban, hogy nagy tanito. Hiszek a szerelemben es a szeretetben. Hiszek abban, hogy az en hitem segit masoknak is megtalalni a sajat hituniverzumukat. Hiszek a mosoly es a tekintet erejeben. Hiszek a harmoniaban, a fenyben es a sotetsegben, hiszen e ketto nem mas mint egy kotelezo ciklikus valtozas a Foldon. Az ejszaka es a nappal, a meleg es a hideg valtakozasa, amit meg lehet csalni, ha rajovunk a modjara. En rajottem. Ejszakaval szemben, az idovel ellentetesen repulok. Elvezem, ahogy ido elott ram sut a Nap a felhok felett, es elvezem, ahogy a Hold ezustselyemme valtoztatja a felhoreteget alattunk, ahogy van ugy, hogy az esthajnal csillag a legfenyesebb resze a leirhatatlan sotet turkiz horizontnak. A feny mindenhol ott van, ahol a sotetseg is.
Folytahatnam. Legegyszerubben talan ugy kellene megfogalmaznom, hogy hiszek a sajat valosagomban, s hiszem, hogy az igaz. Hiszek magamban es a kovetkezo evben is.
Amint atgondoltam, rajottem. Nem csak hiszem ezeket a csodakat, de ugy erzem mar kezdem tudni is. 

Boldog, hittel es almok megvalositasaval teli 2015os evet kivanok, olelessel szeretettel. 
Nannuscha














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése